Kőrösi Csoma Jóga Egyesület

A menstruáció felfüggesztésének fontossága

„Ugyan miért is kellene a menstruációt felfüggeszteni, hiszen az a természet rendje, hogy a nő minden hónapban vérzik, ami a tisztulását segíti és jelzi, hogy még mindig termékeny, fogantatásra képes.”- hallom szinte a megütköző kérdést a cím olvastán.

Vajon lehet-e másként is tekinteni a menstruációra, mint ahogyan azt a nők nagy többsége eddig tette, mint ahogyan azt eddig megszoktuk?

Iskolánk Mesterének ezzel kapcsolatos írásaiból és kutatásaiból tallózva igyekszünk erre a kérdésre választ találni. 

Hogy jobban megértsük mi is alakította mai felfogásunkat a menstruációval kapcsolatosan, vissza kell tekintenünk a történelemben.

Az ember ősidők óta próbálja különféle elméletekkel magyarázni a menstruáció  jelenségét.

Kezdetben a menstruációt büntetésnek tartották Éva „eredendő bűnéért” .Arra hivatkozva, hogy a menstruáció az Úr akarata, a nőket arra tanították, hogy viseljék alázattal a menstruációt és a vele járó összes szenvedést, kényelmetlenséget .Úgy tartották,  hogy ettől megszabadulni Isten akarata és a természet törvényei elleni cselekedet és egyben lehetetlenség is volna.

Az Ótestamentum a menstruációt vallási és higiéniai szempontból tárgyalja. A modern orvostudománnyal ellentétben a menstruációt abban az időben betegségként tartották számon és a nőket – mivel „tisztátalannak” vélték – a menstruáció idejére kizárták a társadalomból mindaddig, amíg „megtisztulnak szennyüktől”.

A Föld számos primitív társadalmában gyakorlat volt az ilyen jellegű elkülönítés, melynek az volt a célja, hogy minél jobban csökkentsék a vérzést,  mivel a menstruációt inkább tartották károsnak, mint normális jelenségnek.

Az egyik legrégebbi és legelterjedtebb meggyőződés szerint - melyet Hippokrátész is magáénak vallott - a menstruáció tisztulási folyamat ,melynek során a tisztátalan vér időről időre kiürül a szervezetből. Bár ezt az elgondolást az orvostudomány is általános érvényűként fogadta el a múltban, ma már – megalapozatlansága miatt – egységesen elutasítják.

Dr.Novak , a John Hopkins Egyetem  nőgyógyásza szerint ezt az elméletet semmilyen tudományos bizonyíték sem támasztja alá. Sőt – teszi hozzá – a menstruáció során távozó vér összetétele megegyezik a keringési rendszerben lévő vér összetételével és ugyanolyan tiszta is, mint az.

Ez a vérveszteség ugyanúgy devitalizáló és káros hatású, mint bármely más vérveszteség a szervezet más pontjain és ahogy az orvos mindent megtesz a vérzés csillapítására, hogy a beteg állapota ne súlyosbodjon, úgy kell a menstruációs vérzést is csökkenteni a nő vitalitásának megőrzéséért.

Démokritosz, ókori görög filozófus szerint a menstruációt egy, a méhben termelődő  kémiai vegyület okozza, amely bizonyos rendszerességgel a vérbe ürül, általa a vér térfogata megnől és hígabbá válik. A vérnyomás magasabb lesz, végül pedig a méh artériáinak szakadását okozza. A modern biológia felfedezte, hogy a menstruációs vérzést a vérben lévő női nemi hormonok koncentrációjának a változása idézi elő.

Galénusz, ókori római orvos szerint a menstruációs vérzés abból adódik, hogy a nő testében időről-időre megnő a vér mennyisége(pl .mert sok időt töltenek a házban, nem végeznek nehéz fizikai munkát, nem éri őket erős napsütés).

John Freind szerint a vérbőség oka a tápanyag túlzott felhalmozása. Galénusz írására így reagál: ”Azoknál a nőknél, akik általában nem csinálnak semmit,  mindig egyhelyben vannak, a menstruáció gyakran 6 napig is eltart. Minél nagyobb a táplálék többlet, annál nagyobb a vértöbblet is és mert ez a vérbőség okozza a menstruáció jelenségét, a vérzés a vérbőség mértékétől függ. A vér nem gyűlik fel olyan embereknél, akik szigorú étrendet tartanak és tevékenyek. Pl.falun élő nők, akik nehéz munkát végeznek, sokkal kevesebb ideig és kevésbé bőségesen menstruálnak, mint a városiak.”

Freind nagyon jól rátapintott a  menstruáció okaira : az ital(főként az alkohol, a tea, a kávé),a megerőltető fizikai gyakorlatok, székrekedés, a túlzásba vitt izommunka, az állati eredetű táplálékok és főleg a hús, a só ,a dohányzás és a szublimálatlan erotikus érzelmek élénkítik a méh vérkeringését.

Számos elmélet létezik még a menstruáció magyarázataként.

Van, aki azt tartja, hogy a nők akkor menstruálnak, ha nem estek teherbe, vagyis a menstruáció a megtermékenyülés kudarcának tekinthető, amely inkább patologikus, mint normális.

Más vélemény szerint pedig a menstruáció annak a vértöbbletnek a távozása, amely abban az időszakban keletkezik, amikor a megtermékenyülés bekövetkezhet.

Megint mások szerint a menstruáció  a vér periodikus megtisztulása, amely egyben felkészülés a petesejt befogadására.

Beigel szerint a peteérésnek és a menstruációnak semmi köze egymáshoz, azonban mindkettő a szexuális vágy eredménye.

Rouget szerint a menstruáció  folyamata hasonlít a szexuális aktushoz, mert mindkettő esetében a méh véredényei megtelnek vérrel és ez egy erekcióhoz hasonló állapotot hoz létre. Szerinte ez a vérbőség a kitágult tüsző serkentő hatásának köszönhető, amely hatás annyira nagy, hogy a nemi szervek valósággal erekcióba kerülnek, míg végül a túl nagy nyomás miatt a méh nyálkahártyájának véredényei megrepednek. Így jön létre a menstruáció. 

Prof Mary Jacobi a menstruáció erotikus kórtanához a következőket fűzi: „A méh a petefészek és a szalagok erektív jellegű szövetek és ezek periodikus vizenyősödése szexuális izgalmi állapotot hoz létre a menstruáció idejére. „Mások ezt az állítást így fogalmazták át: „A menstruáció által az egyedülálló nők bizonyos mértékben kompenzálódhattak magányukért.”

Az, hogy a menstruációnak erotikus okai is lehetnek, illetve lelki izgalom is

kiválthatja, magyarázatot adhat a menstruáció serdülőkori jelentkezésére, amikor is intenzíven vannak jelen erotikus szuggeszciók és érzelmek. 

„A menstruáció a libidóhoz kapcsolódó vágyakra vezethető vissza”-mondja dr.Whiteford. 

Dr.K.S.Guthrie ezt írja:

”Köztudott,hogy a kaotikus szexuális életet élő nőknek(pl.a prostituáltaknak),nagyon fájdalmas menstruációjuk van.Hetente,kéthetente menstruálnak.Ezzel szemben az apácák,vagy az abszcinens,magányos nők menstruációja egyre csökken,míg végül szinte csak egy-két csepp lesz.

Hogyan csökkenthető  tehát a menstruáció mennyisége?Következtetésül leszögezhetjük,hogy bármiféle kontroll kialakításához alapvető fontosságú  a szexuális interakciótól való teljes tartózkodás.Minden szexuális interakció,legyen az legális vagy sem,közvetlenül megnöveli a havi katasztrófát,ezért ennek csökkentéséhez aktív abszcinenciát kell gyakorolnunk.”- véli Guthrie 

De Sere véleménye:

„A menstruáció megfeleltethető a férfi magvesztésének, mivel hasonló jellegű energiaveszteség történik. Csoport szintjén közvetlen kapcsolat létezik  a férfiak által veszített mag és a nők által veszített vér mennyisége között. A nőstény állatok nem menstruálnak, mivel hímjeik kevés magot veszítenek, a szaporodás meghatározott időszakban zajlik, míg a férfiak sokkal intenzívebb szexuális aktivitást folytatnak, mely által szétszórják a magot .A menstruáció a vitalitás elvesztése(mely megfeleltethető a férfi magvesztésének),a férfi és a nő közötti vitális egyensúly fenntartásából adódó szükségszerűség.” 

Swiney, egy újító nő „A nők ébredése” című munkájában így ír:

”Tagadom és határozottan tagadni is fogom,hogy a nők születésüktől fogva nyomorékok lennének.Elég gondoskodó volt a természet legtökéletesebb teremtményéhez,hogy ne adjon neki valamilyen patologikus hajlamot.

Ha a nők szenvednek a menstruáció periodikus jelentkezésétől, akkor ez azért van, mert az emberek semmibe vették a Természet Törvényeit és a vérzés csökkenését eredményező bölcs korlátozásokat, valamint a nők szenvedésére utaló belső vészjeleket.

A nők a nem túl távoli jövőben, természetesebb és boldogabb körülmények között ki fogják fejleszteni a periodikus vérzés és fájdalom nélkül lezajló peteérést. Egyre többen vannak azok a nők, akik sohasem menstruáltak, mindezzel együtt egészséges gyermekeket szültek. Az orvosok általában nem veszik észre, mi lehetne a megoldás erre a problémára, mely oly sok kutatás tárgyát képezte.

Vannak azonban olyan orvosok,akik hosszasan tanulmányozták a menstruáció folyamatát és felhívták a figyelmet a veszélyre,illetve találtak módszereket a menstruációnak és negatív következményeinek megállítására.” 

A nőgyógyász, Loewenthalt kutatásai arról győzték meg, hogy a menstruáció nem fiziológiai,hanem már-már patologikus jelenség.Ő azon kevés orvosi szaktekintélyek egyike,aki nem habozik kijelenteni,hogy a menstruáció természetellenes és egyáltalán nem szükséges a nő egészségéhez.Szintén ő vetette fel azt a nézetet, mely szerint a havi vérzést a pete halála váltja ki a méhben.A menstruációt úgy tekinti,mint egy álterhesség végét.

Beard ezt az elméletet úgy módosítja,hogy a menstruáció a pete beágyazódásának megszakítása,a petesejt megtermékenyítésének elmaradása miatt történik.

Marshall pedig kifogásolja Loewenthal elméletét,rámutatva,hogy a modern kutatások párhuzamot vonnak a menstruáció és az állatok tüzelési fázisa előtti időszak között,amikor is a megtermékenyülés történik(vagyis megelőzi és nem követi a megtermékenyítés fázisát). 

Johnstone elmélete,hogy a menstruáció az ember függőleges testhelyzetének következménye.Tanulmányozva és összehasonlítva az ember és az emlősök anatómiáját, azt találta, hogy az emlősöknél a medence szervei a vízszintes helyzet miatt a szívnél magasabban helyezkednek el, míg a nők esetében a nemi szervek az összes többi véredény súlyát is viselik,melyek növelik a vérnyomást. Az első esetben a vér könnyen visszatér a szív felé, mivel a gravitáció is segíti ebben,a nők esetében azonban a vér útja a szív felé nagyon nehézzé válik a gravitációval szemben. 

Dr.Celia Mosher  szerint a menstruáció egy másik fontos oka a nők felszínes(kulcscsonti,vagy mellkasi) légzése a mély(hasi)légzés helyett.Ez az elégtelen légzés nem segíti elő a vér visszatérését a méh vénáiból és így vérbőséget idéz elő a medencetájékon.

A Mosher által abnormálisnak tartott kulcscsonti légzés a deréktájék összenyomásából is adódik,amelyet a szoros ruhák okoznak,illetve fűzők és övek,valamint zárt helyeken való tartózkodás,főleg helytelen testhelyzetben.Ezek gátolják a hasi izmok szabad mozgását.Az ülőmunka,túltápláltság szintén gyengítik ezeket az izmokat,székrekedésre hajlamosítanak,illetve a vér stagnálásához vezetnek a méhben,amely fájdalmas és hosszú vérzést eredményez. 

A.F.King véleménye,hogy:”A menstruáció folyamata nem élettani folyamat,hanem diszharmónia a természettel,a természet törvényeinek megszegése.A menstruáció  a véredények megrepedéséből származó vérzés.A véredények nem azért vannak,hogy megrepedjenek,ezért semmiféle vérzés nem nevezhető természetesnek”.

Azt,hogy a menstruáció  nem természetes folyamat az is bizonyítja,hogy a nem háziasított állatok sosem menstruálnak.Amikor azonban a háziasítás mesterséges körülményei közé kerülnek és mesterséges táplálékon élnek rendszeressé válik a menstruációs váladékuk.

Ismert a tény,hogy a túltápláltsággal stimulált állatoknál az estrum(tüzelési) fázis kiváltható.

Így a civilizált nőknek is túl sok a menstruációjuk a primitív nőkhöz képest.

Ez azon kutatók véleménye,akik felfedezték,hogy a fehérjeszegény,de gyümölcsben és zöldségben gazdag étrend betartásával a menstruáció megszűnik.Hasonló hatásokat figyeltek meg a leukorrhoea-fehérfolyás esetében is!

Ehret szertint,amennyiben sikerül a fehérje-bevitel csökkentése és főleg zöldségek,gyümölcsök fogyasztása által (amelyek fogyasztása lugosító hatású)megtisztítani a vért a savas toxinoktól két menstruáció közötti idő egyre hosszabb lesz – 2,3,4 hónapra nyúlik,majd teljesen meg is szűnik 

Megfigyelték ugyanis azt is,hogy a menstruáció előtti időszakban a méh nyálkahártyája begyullad,amely mérgek felhalmozódására utal.Számos kutató hajlik arra a nézetre,hogy a gyulladáshoz,majd ennek következtében fellépő menstruációs vérzéshez vezető periodikus önmérgezés(toxémia) fehérje-túltengésből eredhet,mivel köztudott,hogy a túlzott,főleg állati eredetű fehérje fogyasztása székrekedést és  toxémiát(önmérgezést) okoz,amely jelenségek a menstruáció idején felerősödnek. 

Ehret szerint tehát:” a menstruáció a méh nyálkahártyájának többé,vagy kevésbé krónikus elváltozásaiból áll,amelyhez még hozzáadódik különféle polipok jelenléte,illetve a méhkürt és a petefészek patologikus elváltozásai.A vegetáriánus étrend megszünteti ezeket az elváltozásokat és a méh ürülését – ezek egy valódi egészségi állapot visszaállásának jelei.

A vérzés csak azokban az esetekben jelentkezik,amikor egyes betegségek vérrel kevert nyálka távozását váltják ki,amitől a méh nyálkahártyája begyullad – ennek 3-10 napig terjedő gyógyulási időre van szüksége.Néhány napnyi pihenés után a gyulladás,vagy a polipok miatt gyakran ismét vérzés jelentkezik – ez jelenti tehát a menstruáció újraindulását.Az ilyen méhnyálkahártya idővel elüszkösödhet és súlyos betegségeket okozhat,főleg a menopauza idején,amikor akár rákos daganat kialakulásához is vezethet.A menstruáció nehézségei könnyen elkerülhetők a főleg zöldségen és gyümölcsön alapuló étrenddel,természetes életmóddal.” 

Goodman felhívja a figyelmet,hogy a menstruáció nem csupán egy lokálisan zajló folyamat,hanem az egész keringési rendszer ritmikus változásainak a kifejeződése,amelyek az idegrendszert érő ingerek hatására jönnek létre.Részekre osztja a nő életét és minden ilyen időszakot egyetlen menstruációs ciklus időtartamának feleltet meg,amelynek két,jól elkülöníthető része van.Egyik felében a vitális folyamatok felfelé ívelnek(pl.testhőmérséklet,pulzus,vérnyomás,karbamid mennyiségének távozása nől),míg a másikban,a menstruációt követőben,ugyanezek a folyamatok csökkennek.A vitális aktivitás időszakának vége - állítja Goodman – jelenti a menstruáció kezdetét.

Ezt az elméletet számos más kutató eredményei is igazolták. 

Von Otto és Schichareff vizsgálatai azt mutatták,hogy a kisugárzott hő,az izomerő,az inak reflexei,a légzési képesség (ki- és belégzés ereje) intenzitása nől a menstruáció megkezdése előtti időszakban,majd közvetlenül a vérzés megkezdődése előtt kicsit visszaesik – az intenzitás maximumát a menstruáció megkezdődése előtt 3 nappal éri el,amely után határozott visszaesés figyelhető meg!A vérzés kezdetén,bár kevésbé meredeken,de tovább folytatódik ez a visszaesés,egészen addig,amíg eléri a görbe legalacsonyabb pontját,a menstruáció 3. napján.

A következő 5 napban a vitális folyamatok intenzitása meredeken emelkedik és a 14. nap környékére fokozatosan eléri a középszintet.

Két fontos tény,hogy a vérzést megelőző 3 napban csökken gyorsan a testhőmérséklet,a vérnyomás és a vitális energia,nem pedig a vérzés megkezdődését követően,ahogyan hihetnénk.

Valamint,hogy a menstruáció  idején nagyobb mértékben hanyatlik a vitális aktivitás,mint amekkorát a vérveszteség szükségszerűen kiváltana.Mivel ez a visszaesés a vérzés megkezdődése előtti néhány napban nagyobb,mint a vérzés ideje alatt,arra következtethetünk,hogy a vitalitás csökkenésének oka ebben a fázisban erőteljesebben fejti ki hatását,mint a vérzés alatt. 

Mi lehet ennek az oka? 

Az ok a női nemi hormonok vesztesége,amely Frank állítása szerint 6x nagyobb koncentrációban van jelen a menstruációs vérben,mint a vérkeringésben általában,illetve bőségesen található a menstruációt megelőző fehér váladékban is.

Ezeknek a hormonoknak a felhalmozódása a vérben a menstruációt megelőző két hétben – az ovuláció pillanatától kezdve(a ciklus 14.napja)– a vitalitás fokozódását idézi elő.Ezeknek a hormonoknak az ürülése körülbelül a menstruáció megkezdődése előtt 3 nappal kezdődik és ez felelős az ilyenkor jelentkező vitalitás csökkenésért.

A vérzés megkezdődése előtt kb.3 nappal a nemi szervek nyálkahártyája ingerlődik és ezért több váladékot termel,amely a vérzés közeledtével egyre sűrűbbé  és bőségesebbé válik,majd a vérzés 3.napjáig ez fokozatosan csökken,ezután már csak vér távozik.Von Otto által felrajzolt vitalitási görbe a menstruáció előtti váladék megjelenésével hirtelen esik,majd a nyálka ürülésének befejeződésével ismét felfelé ível.

Ez azt jelenti,hogy a menstruáció devitalizáló hatásaiért nagyobb mértékben felelős a nemi hormonokat tartalmazó nyálkás váladék,mint maga a vérveszteség.A nők idegrendszere a menstruációt megelőző folyás idején instabillá válik.

A méh mirigyei is a havi menstruációs ciklus élettani változásai szerint működnek,így a méh mirigyeinek maximális kitágulása megfelel a  a vitalitás maximumának,valamint a vér legmagasabb progeszteron-szintjének(menstruáció előtti fázis).Ezeknek a mirigyeknek a kiürülése,vagy degenerálódása pedig a vitalitás csökkenésével és a vér progeszteron-szintjének csökkenésével jár együtt.

Dr Frank mérési tesztjei segítségével arra az eredményre jutott,hogy azoknál a nőknél,akik nem menstruálnak a menstruációt megelőző időszakban nem jelentkezik a hormonszint egyébként szokásos megnövekedése.Semmiféle ciklikus hormonszint növekedés nem mutatható ki. 

A hagyomány úgy tartja,hogy az ősi időkben az ember szexuális ritmusai a Nap befolyása alatt álltak,a „civilizáció”megjelenésével azonban a Hold befolyása került előtérbe.Vagyis a menstruációs ciklus évente csak egyszer jelentkezett és a havi gyakoriság csak akkor alakult ki,amikor a szexuális aktivitás gyakorisága megnőtt.

(Pl.az eszkimóknál a szexuális aktivitás a téli sötétség idejére megszakad és csak tavasszal tér újra vissza!)

Lappföldön a nők csak évente egyszer menstruálnak,tavasszal.A parasztasszonyoknak alig van pár csepp menstruációjuk.Ezek a nők mégis tökéletes egészségnek örvendenek.

A nők menstruációjának gyakoribbá válásához  hozzájárult az úgynevezett civilizált életmód,amely sokkal komplikáltabb,stresszesebb,dogmákkal és előítéletekkel telibb,mint az egyszerű,primitív népeknél. 
 

Láthatjuk,hogy számtalan vélemény,elképzelés,helyes és helytelen következtetés létezik a menstruációval kapcsolatban. Valójában sem a régi, sem az új elméletek nem adnak mélyreható, azaz oksági magyarázatot a jelenségre, mert azt kizárólag materialista szemszögből vizsgálják.

Valószínűleg a legtöbb nő el sem jut odáig, hogy az általa ismert verzió igazságát megkérdőjelezze, vagy feltegye a kérdést, hogy miképp lehetséges, hogy egy „természetes folyamat” az éltető folyadék elvesztését okozza minden hónapban? 

George Starr White , neves Los Angeles-i orvos szerint :”A vér, az vér – függetlenül attól, hogy a test mely részéből folyik. A vér az élet vize, tehát meg kell őrizni. Nincs tisztátalan vér , amely havonta távozna. A vérvesztés a test bármely részén hatással van az egészségre és akadályozza a természetes folyamatokat és a metabolizmust.”

„Minden nőnek normálisnak kellene lennie, de sokuknak nem mondták meg, hogy a havi vérzés NEM természetes! Gyermekkoruk óta azt tanulták, hogy a csillogó vér egészséges folyást jelent.” 

És hogy miért van jelentősége ezeknek a gondolatoknak, véleményeknek? 

A tudomány újra meg újra felismerte az értelem befolyását az anyagra. A spirituális mesterek – bármikor éltek is – állították, hogy mindaz, amit gondolunk(előbb vagy utóbb),de valóra válik.

A gondolat, hogy a menstruáció egy természetes folyamat, a félelem, hogy a menstruáció nem jön meg a megfelelő időben, a magatartás, hogy értelmünkkel ösztönözzük a menstruációt, amennyiben spontán módon nem jelentkezik – ezek azok az értelmi állapotok, amelyek feltétlenül fontos okai a menstruációnak.

A nő, ha az egészsége megjavul és a menstruációja megszűnik gyakran megijed és orvoshoz fordul, aki megkeresi a módját, hogy újabb vérzést idézzen elő .A nő akkor nyugszik meg amikor újra szenved a menstruációs fájdalmaktól és azt hiszi ,hogy csak akkor egészséges ha az éltető folyadék újra elkezd folyni belőle.

A kollektív tudattalan igen sok téves meggyőződést hozott létre a nőkben a menstruáció szükségességéről és természetes voltáról. Ezért rendkívül fontos szerepe van az értelemnek a menstruáció végleges felfüggesztésében. A gondolatok ellenőrzése alapvető fontosságú. 
 

Orvosok kutatási eredményei a menstruáció felfüggesztésével kapcsolatban 
 

Dr. George S. White (L.A., California) több, mint ötven évig volt gyakorló orvos, és ezidő alatt számos könyvet írt az egészségről. Legfontosabb munkája „ A női emancipáció és a menstruáció időtartamának stabilizálódása”. Ebben a művében azoknak a pácienseinek a klinikai megfigyeléseit mutatja be, akik elfogadták azt a forradalmi ötletet, mely szerint a menstruáció, bármely más vérveszteséghez hasonlóan patologikus vitalitásvesztést jelent. Ahogy minden olyan orvos, aki vigyáz a betegeire, igyekszik megállítani a vérzést, mert különben a betegség súlyosbodhat, sőt a beteg meghalhat, dr. White is kezelte a mesntruációs vérzést, mivel az egészségre károsnak és szükségtelennek ítélte. Dr. White munkája a nagyközönség számára jelenleg nem elérhető.

Tőle idézünk : 

„A régi írásokban több utalás található a nők havi ciklusára, mint bármely más „élettani” megnyilvánulásra. Azért használom az „élettani” szót, mert a menstruációt gyakran „élettani” jelenségnek tartották, bár én patologikus tünetnek tartom, és ezt bizonyítani is tudom.

Az idők során a férfiak a nőket közvetlen vagy rejtett módon a rabszolgáiknak tartották. A nőkkel elhitették, hogy nemük képviselői egy történelem előtti időben „főbenjáró bűnt” követtek el, és azóta havonta egyszer alá kell vetniük magukat az istenek akaratának, elviselve ezt a megaláztatást és „tisztátalanságot”.

A „legiskolázottabb”  mai orvosok sem állnak távol a hétköznapi emberek korlátolt és babonás gondolkodásmódjától, és ezért ők sem tudták megérteni a nőknek ezt a havi megnyilvánulását. Még manapság is sok tanult férfitól hallom, hogy egy menstruáló nőhöz hozzáérni legalább annyira visszataszító dolog, mint egy kígyót vagy békát megérinteni.

Persze ebben a nők is hibásak, mivel fel kellett volna tenniük azt a kérdést, hogy MIÉRT a nőket sújtja ez az átok, és a férfiakat miért nem?

A nők még ma is elhiszik, amit az orvosok mondanak nekik erről az akadályról, ahelyett, hogy ehajítanák ezt a régi babonát, és megszabadulnának ettől a ciklikusan jelentkező tévedéstől.

Sok mai „vallásos írás”  szerint a nő „megtisztul” ettől a havonta jelentkező vérzéstől. Ne feledjük, hogy ugyanezek a „vallásos tanítók” azok közé tartoznak, akik a nőt alacsonyabb rendű lénynek, és a férfi rabszolgájának tartják.

Sok ókori görög orvos szerint a menstruáció testben felgyülemlett többlet vér levezetésére szolgál. Ezt az elméletet tudatlan módon számos élettannal foglakozó  tudós és sebész is fenntartotta.Sok férfi rajong a gondolatért,hogy magát a nőknél felsőbbrendűbbnek tarthatja, akár megegyezik a szakmai felkészültségük, akár nem. Ez a havonta jelentkező akadály „kiütés” volt a „nemek közötti egyenlőségért” folytatott harcban. Gyakran bebizonyosodott, hogy azok a nők, akik a hivatásukban a férfiakkal vállvetve dolgoznak, nem azok a nők, aki havonta „lebetegednek”, mert az ő menstruációjuk jelentéktelen, vagy nincs is.

Munkámban többezer ilyen nő esetéről számolok be. A babona azonban megakadályozza, hogy ezek a FELSZABADULT  nők a többieknek is elmondják, milyen ettől a rabigától szabadon élni. Sokan közülük még ma is azt hiszik, arra születtek, hogy Éva bűnéért bűnhődjenek.

A nőkben ma is számtalan babona él a menstruációval kapcsolatban.

Remélem, hogy jelen munkám segít nekik túllépni mindezeken a babonákon, és általa megértik majd, hogy a nők és a férfiak egyaránt szabad lénynek születtek.” 

„Volt türelmem ahhoz, hogy több nőt is „felszabadítsak” (segítettem nekik, hogy megszabaduljanak a menstruációtól, és abban, hogy jobban beilleszkedjenek a társadalomba), évekig várva arra, hogy megláthassam a harmadik generáció felnövekedését, hogy publikálhassam felfedezésemet a következtetéseimet alátámasztó bizonyítékok alapján. Az egyik legfurcsább dolog ezekkel a „felszabadult” nőkkel kapcsolatban, hogy ők mindezt titokban tartották, és csak nagyon ritkán mondták el más nőknek is. Ők azután elküldték hozzám a lányaikat is, hogy elmondjam nekik, hogyan tudnak, az anyjukhoz vagy a nagyanyjukhoz hasonlóan, „felszabadulni”. Természetesen mindezt a társadalomban mélyen gyökeret vert babonák miatt kellett titokban tartaniuk. Az úgynevezett civilizáció ellenére a nők még mindig a férfiak alárendeltjei - és mindez a félelmek, babonák következtében - melyhez társul a menstruációként ismeretes havi korlátozás.

A nők értelme gyakran túllép a fizikai test korlátain, és ilyenkor zseniális ötleteik vagy revelációik lehetnek, ez a kitérő azonban mindaddig csak ideiglenes lehet, amíg a korlátozás, amelyet a menstruáció  jelent, visszatér, és győzelmet arat.

Miért nem hasonlítják  össze a nők a saját havi működésüket az állatokéival? Mert úgy gondolják, hogy az állatok alacsonyabbrendű lények, és ezért semmiképpen nem mérhetők össze velük.

Akkor miért nem tanulmányozzák az emberi faj természetes állapotát, hogy megtudják valóban elkerülhetetlen-e a havi vérzés? Ha az őskori nő ugyanolyan nyomorék lett volna, mint a modern nő, akkor a „modern nő” nem is létezne, mivel az emberi faj a vitalitás riasztó csökkenésével - mely a vérveszteségnek köszönhető - már rég kihalt volna.

A menstruációval, ezzel a természetellenes állapottal kapcsolatban a babona és a félelem áll a nők közönyének hátterében. Ennek az állapotnak az eltűrése a nők veleszületett receptivitásának is köszönhető, amely által hajlamosak a dolgokat elfogadni úgy, ahogy vannak, és passzívan megfelelni a társadalmi mentalitás által meghatározott körülményeknek.

Az úgynevezett menstruációt  „semlegesítő” kezelés alkalmazásának eredményei alapján : átlagos esetben (ebbe a kategóriába tartozik a pácienseim többsége) a nő körülbelül négy-öt hónapnyi kezelés után válik „egynapossá” (azaz a menstruációja egy napig tart). Gyakran egy évig tart, amíg az illető nő „egyórás” lesz (a menstruációs vérzés egy óráig tart).

A tapasztalatszerzésnek e negyven éve alatt, a menstruációs ciklus „semlegesítésének” egyetlen negatív hatását sem tapasztaltam. Sőt, amikor megtörténik ez az átalakulás, az évek során a fájdalmas menstruációval járó ideges tünetek sem jelentkeznek.

Nem láttam olyan egészséges nőt, legyen az akár fiatal, akár öreg, akinek ne sikerült volna maximum egy év alatt felfüggesztenie a menstruációs ciklusát a kezelésemmel. Minden nő egészségi állapota javult miután már nem volt menstruációs vérzése, hanem csak egy néhány óráig tartó, átlátszó nyálkás váladék. Többezer nő menstruációs ciklusát sikerült átalakítanom, és semmilyen ebből adódó negatív hatást nem tapasztaltam.

A kezelt nők lányainak, unokáinak és dédunokáinak már nem lesz menstruációs vérzésük, és a menstruációs váladékozás is csupán néhány óráig tart.

A pattanások, a furunkulusok, az érdes bőr általában négy hónap kezelés után megszűnnek. A nő értelmi és általános fizikai fejlődése , testi ellenállóképessége a menstruáció semlegesítése által jelentősen javul.”  

A női nemi szervek váladékozása, a fehér folyás, negatív hatású. Véleményünk szerint a nőnek a vitalitás teljes megőrzése és a fiatalodás érdekében bármiféle váladékozást meg kell szüntetnie, legyen az váladékozás vagy vérzés. Bármiféle váladékozás megszüntethető a fehérjebevitel csökkentésével, a szexuális kontinencia gyakorlásával, bizonyos gyakorlatokkal vagy JÓGA testhelyzetekkel, gyógynövények használatával stb.

Tulajdonképpen, ezeknek a váladékoknak a távozása a vérveszteségnél nem kevésbé  gyengítő hatású, mivel ez a váladék gazdag kálciumban, lecitinben, foszforban stb. –( sz. j.) 

Dr. Herbert Shelton, az Egyesült Államokban működő higiénista mozgalom atyja, számos tanulmányt folytatott a menstruációval kapcsolatosan, melyek nyomán levont következtetéseit „A menstruáció okai és kezelése” című könyvében adta ki. Véleménye szerint a menstruáció patologikus jellegű vérzés, és amennyiben egy nő tökéletesen

egészségessé válik, megszűnik a menstruációja. Shelton felismerte mennyire nehéz egy átlagos nő számára felismerni azt, hogy a menstruáció nem normális jelenség. Léteznek más abnormális jelenségek, patologikus tünetek is, amelyek olyan gyakoriak a civilizált világban, hogy a tudatlan emberek természetesnek tartják őket. (A székrekedés például nagyon gyakori, mégis sokan nem is tudják hogy ilyen betegségük van.)

Néhány részlet Shelton könyvéből: 

„A valóság – vagy pontosabban az igazi normalitás – az, hogy a nők azért menstruálnak, mert nem egészségesek. Az egészséges nők nem menstruálnak. Sok esetben a menstruáció leálltával váratlanul javult az egészségi állapotuk, és ez egyben azt is alátámasztotta, hogy a fájdalom patologikus körülmények következménye.

Túl sok olyan ember van, aki rozoga egészséggel is beéri, ha pedig valami betegsége van, akkor valahogy büszke is rá, és túl sokat fogalakozik vele, ami csak a betegség állapotát erősíti, semmiképpen sem a gyógyulást. Ez az alapvető mentalitás azon a tendencián alapul, hogy egészésgesnek mindig az átlagosat nevezzük. Megszoktuk például, hogy normálisnak fogadjuk el a túltápláltságot vagy más esetekben az alultápláltságot, vagy a stresszel teli, egészségtelen életmódot. Az egészségesség szabványának megállapításához a fiziológia szakemberei nem egészséges, életerős és harmónikus életmódot folytató embereket tanulmányoztak, hanem megelégedtek az erőtlen és devitalizált emberek átlagának túlélési módszereivel.

 Tudvalevő, hogy vannak nők, akik sohasem menstruáltak, mégis normális és egészséges gyermekeket hoztak a világra. Jómagam  is megfigyelés alatt tartottam néhány ilyen esetet, tehát nem mások tanubizonyságaitól függtem, nem mintha nem léteznének ilyen beszámolók. Másrészt, tudunk olyan esetekről, hogy lányok úgy estek teherbe, hogy még nem menstruáltak, valamint olyan nőkről, akik akkor fogantak gyermeket, amikor már nem volt havivérzésük.

 Ezek a tények a következő konklúziókhoz vezetnek:

1. A menstruáció nem egyetemes női jellegzetesség, ily módon minden népcsoportban léteznek olyan nők, akik nem menstruálnak, illetve vannak olyan népek, ahol egyik nő sem.
2. Egyeseknél a menstruáció csak időszakonként, kb. évente háromszor jelentkezik.
3. A valóban egészséges, és jól fejlett nők esetében a menstruáció gyakran egyáltalán nem létezik.
4. A nők tökéletes egészégnek örvendhetnek, és egészséges gyermekeket hozhatnak a világra anélkül is, hogy akár csak egyetlenegyszer menstruálnának.
5. A civilizált nők életerejének elvesztése arányos a menstruáció alatt elveszített vér mennyiségével és a vérzés időtartamával.

Mivel ilyen vagy olyan módon szinte az egész emberiség beteg, természetes, hogy a menstruáció, ez a patologikus tünet, általánosan elterjedt jelenség. Mivel a menstruáció csökkenésével az egészséges állapot erősödik, és mivel a menstruáció nem szükséges sem a terhességhez, sem a normális szüléshez, a menstruáció a betegséghez és a betegségek eredetéhez kapcsolható.

Ezért természetesen elítéljük azt a bevett orvosi gyakorlatot, mely szerint ha nincs menstruáció, akkor be kell indítani. Ezek a módszerek a méh krónikus vérbőségét, a méh helyének megváltozását, fekélyesedést és vérzékenységet idézhetnek elő.

A női nemi szervek manapság jellemző üldözése abból adódik, hogy a szenvedő nők  és az orvosok egyaránt megelégedtek és megelégszenek ma is a gyenge egészségi állapottal. Azért akarják minden áron kiváltani a menstruációt, mert ők a betegségek tüneteit akarják eltüntetni, nem pedig annak okát kezelni, valamint képtelenek megállapítani az egészségesség és a betegség állapotát.

A menstruációt csak akkor fogadhatjuk el a petefészek-működés és a tüszőérés jelének, ha elfogadjuk, hogy a vérveszteség a medencetáji vérbőség és a helyi és általános szövetek lazaságának eredménye. A nemi szervek minden normálisnak vagy patologikusnak tartott tünete az egészségi állapot általános romlásáról tanúskodik. Ennek a testtájnak (medencetájék) semmi baja nem lenne, ha a vérkeringés, az idegek és a szövetek tökéletes szerkezeti és működési állapotban lennének. megállapítani az egészségesség és a betegség állapotát.

Az emésztés esetében, az emésztőrendszerben lévő megnövekedett vérmennyiség biztosítja az emésztőnedvek kiválasztását és az emésztőcsatorna simaizomzatának fokozott működését. Amint az emésztés befejeződik, a felesleges vér visszatér az általános keringésbe. Ugyanígy kellene lennie ennek a peteérés esetében is. A fokozott medencetájéki vérkeringésnek kellene biztosítania a peteéréshez és a méhben történő változásokhoz szükséges anyagokat, majd a vérnek vissza kellene térnie az általános keringésbe.

Wallace figyelemreméltó  megállapítást tett: „Léteznek nagyon robosztus testfelépítésű nők, akiket virago-nak neveznek. Az ilyen nőknek, vagy nagyon felszínesen, vagy egyáltalán nincs menstruációjuk.” Most már meglehetősen könnyű megértenünk, miért nincs a robosztus testfelépítésű nőknek menstruációja, mivel tudjuk, hogy a menstruáció gyenge testfelépítésről tanúskodik. Ha azonban feltételezzük, hogy a menstruáció normális, természetes és szükségszerű jelenség, akkor nagyon nehéz megértenünk, hogy miért hiányzik az olyan nőknél, akik nagyon vitálisak, és a szöveteik is egészségesek és ellenállóak.

Mivel a kötőszövet rostjai nagyon gyengék és lazák, valamint az egész medencetájékra jellemző, hogy nincsen tónusa, és ez a testrész mindenféle betegségénél megfigyelhető, a folyadékok könnyen kijönnek a szövetekből, mely a hajszálerek megpattanását és vérzést vonja maga után. Az úgynevezett normális nők esetében a szövetek ellenálló-képességének csökkenése jelentkezik, amely a menstruáció alatt fellépő vérbőségkor lehetővé teszi a vérveszteséget. A gáttájék lazaságának és tónushiányának, valamint a terület vérbőségének oka a nyomás, mely több tényezőből adódik:

• a székrekedéses belek súlya
• a belek puffadása
• a helytelen testtartás
• ennek a testtájnak a gyakorlás hiánya miatti gyenge izomzata
• övek, fűzők, szűk ruhák használata stb.

Mindezek nem pusztán  a testtáj renyheségét fokozzák, hanem meggátolják a vér visszatérését a medencéből, és így nem csak ideiglenesen létezik medencetájéki vérbőség, hanem folyamatosan, sőt az egész medence folyamatosan gyulladásban van. Ennek az állandó vérbőségnek nem csak a menstruáció a következménye, hanem a testrész más betegségei is, úgymint: hurutos állapotok, fájdalmak, a méh elcsúszása a helyéről, fekélyesedések,  méh megnagyobbodása, szövetburjánzás és daganatok képződése.

A vérveszteség tehát nem egy tisztulási folyamat, hanem a szövetek tónusvesztéséből és a vérnyomás növekedéséből fakadó vérzés, mely ugyanúgy felléphet más testrészeken is, mint pl. – orr, száj, szem, mell, gyomor, belek, végbél – tehát a test bármely részén, ahol a szövetek lazasága ezt lehetővé teszi.

A menstruáció vagy normális működés, vagy patologikus folyamat. Ha természetes jelenség lenne, akkor léteznie kellene a legegészségesebb nőknél is (mint például az emésztési funkció esetében), ez viszont gyakorlatilag nem így van. Ezzel szemben láthatjuk ezt a folyamatot olyan nőknél, akik valamilyen kezelés alatt állnak, valamilyen női betegségben szenvednek, vagy nemi betegségük van. A „normális menstruáció” és a vele járó patologikus állapotok közötti szoros kapcsolat nagyon jól mutatja ennek a tévesen normálisnak mondott folyamatnak a patologikus jellegét.

A nők többsége természetesnek tartja a menstruációval járó fájdalmat és kellemetlenségeket, pedig a téma legtöbb szakértője szerint a menstruációnak fájdalommentesnek kellene lennie.

Orvosi praxisom során számos esetem volt, amikor a menstruáció az egészség jelentős javulásával –főleg az étrend változtatásával, a vegetáriánus étrendre való áttéréssel - nem jelentkezett többet. A peteérés azonban nem állt le ezekben az esetekben, ahogyan azt a következő terhességek bizonyították is.” – tanúsította Dr. Herbert Shelton.

„Nagy különbség van aközött, amikor valaki bizonyos betegségek következében nem menstruál, és aközött amikor egészségi állapotának javulása miatt nem menstruál. Az első esetben, mivel a teste fokozottan legyengült és sürgősen meg kell őriznie minden erejét és minden tápanyagot, a peteérés megszűnik. A második esetben viszont, javul az egészségi állapota, nő a medencetájéki szövetek tónusa és ellenállóképessége, és így bár továbbra is rendszeresen van peteérés, egyáltalán nem lép fel vérzés. Az első esetben gyakran meddőség lép fel, míg a második esetben normális termékenységről van szó.” 

A következőkben néhány önéletrajzi adatot közlünk a beavatott orvos, Raymond Bernard menstruációra vonatkozó tanulmányából. Ezek a részletek őszinteségük miatt rendkívül érdekesek, valamint tudományos tartalmuk miatt is nagyon értékesek.  

„Már kamaszkorom óta nagyon érdekelt a másik nem havi vérzésének rejtélye. Mivel apám orvos volt, és orvosi könyvek között nőttem fel, már zsenge ifjúkoromban elkezdtem tanulmányozni az erre vonatkozó szakirodalmat, és igyekeztem felfedezni ennek a titokzatos vérzésnek az okát és természetét – ennek a titoknak, amely csak a lányokat érinti, és a fiúknak sosincs. A tudományos értekezések azonban csak a menstruáció tüneteit és lefolyását tárgyalták, és sosem próbálták megtalálni ennek a vérzésnek a mélyebb magyarázatát.

Sok évvel később találkoztam egy fiatal nővel, aki bizalmába fogadott, és olyan dolgot mesélt el nekem, amit azelőtt sohasem hallottam. Elmesélte, hogy férjnél volt és miután elvált a férjétől, vegetáriánus étrendre tért, főleg nyers zöldségből és gyümölcsből álló salátákat fogyasztott, és egy bizonyos idő elteltével a menstruációja teljesen megszűnt. Az étrenden kívül minden nap hidegvizes ülőfürdőt vett.

Ezért aztán elhatároztam, hogy bővebben tanulmányozom ezt a témát, és egyszer s mindenkorra feltárom ezt a rejtélyt.

Elmentem az orvosi könyvtárakba, és minden fellelhető információt elolvastam a témáról  – kutatásaim nagy részét a New York-i Orvosi Akadémia Nagykönyvtárában végeztem. Az első dolog, ami kutatásaim során felkeltette a figyelmemet, az a HALLGATÁS ÖSSZEESKÜVÉSE volt az orvosi körökben. Úgy látszott, hogy az orvosi etika részét képezi, hogy ne avatkozzanak a nők általános meggyőződésébe, mely szerint a menstruáció az egészségük fenntartása miatt szükséges, mindazzal együtt, hogy azt sosem magyarázta el nekik senki, hogy ez MIÉRT „szükséges”?

Az általános orvosi könyvekben nem találtam magyarázatot arra, amit meg akartam tudni, ezért a nőgyógyászat felé fordultam, mivel az összes orvos közül ők jártasak leginkább a menstruáció jelenségében és annak a szervezetre gyakorolt hatásaiban. Meglepődve fedeztem fel, hogy egyes nőgyógyászok nem vonakodtak könyveikben feltárni az igazságot, mivel tudták, hogy ezeket a nehezen érthető, tudományos nyelven írt könyveket a nők sosem fogják olvasni, és így nem érezték úgy, hogy megszegik az orvosi etika szabályait, ha elmondják az igazságot a menstruációról..Ők rántották le a leplet erről a régi rejtélyről, melyet a „hallgatás összeesküvése”őrzött.

Dr. Shroyer,nőgyógyász, „A nők betegségei”című könyvében például a menstruációt a méh nyálkahártyájának krónikus gyulladásából származó patologikus folyamatnak tartja,amely szoros kapcsolatban van a miómák(miofibrómák – a méh patologikus képződményei) kialakulásával.Amikor a menstruáció túlságosan bőséges(menorrhagia), akkor ez gyakran ilyen képződmények létezésére utal.

Szintén dr. Shroyer állítja azt, hogy a menstruáció és a leukorrhea (fehér nyálkás folyás) egyaránt a nemi szervrendszer betegségre való hajlamát mutatja, azaz egyikük sem természetes jelenség, mint ahogy azt a közvélemény tartja.

„Saját szememmel láttam,hogy rákos daganatok eredeti méretük felére zsugorodtak vegetáriánus étrend bevezetésével, nyers gyümölcsök fogyasztásával, valamint a bél naponta kétszeri átmosásával(beöntéssel).”-írja dr. Shroyer

    Dr. Frank, New York-i nőgyógyász, a Női nemi hormonok című könyv szerzője, azt állítja, hogy a női nemi hormonok hatszoros koncentrációban vannak jelen a menstruációs vérben, mint a normál keringésben, és szerinte ez a veszteség váltja ki a menopauzát, illetve annak következményeit, amelyek közül a leggyakoribb a szenilitás és az öregedés.

Ebből az is következik, hogy, amennyiben a nő megszünteti ezt a debilitáshoz vezető vérzést, akkor örökre képes megőrizni fiatalságát. Ismert egyébként a híres francia nő, Nino de L’Enclos esete, aki 90 évesen is úgy nézett ki, mint egy fiatal lány, és olyan szép volt, hogy még akkor is sok férfi kérte meg a kezét. Ő többek között egy speciális étrend segítségével, valamint más módszerekkel, felfüggesztette a menstruációját – íme tehát a fiatalság megőrzősének az egyik kulcsa.

    Sokat beszélnek a nők felemelkedéséről, azonban mindaddig, amíg a menstruáció „kígyója” köréjük van tekeredve, addig a nők nem tudnak valóban emancipálódni. A fejlődés intelligenciát, finomságot, szellemi éleslátást, tudatos (nem mechanikus) nőisséget jelent – nem a dühödt háziasszonyt, vagy a rideg és birtokló anyát, - valamint nagy nyitottságot a hiteles szellemi iskolák iránt. Mindezek a jó tulajdonságok egy őszinte és valódi istenhitnek képezik alapját – innen már csak egy lépés a nők valódi szerepe a társadalomban, amely nem más, mint a férfiak boldog, erős és tudatos emberekké alakítása, valamint érzelmileg, fizikailag és szellemileg egyaránt egészséges generációk felnevelése. Csak így valósítható meg a nők valódi szabadsága és boldogsága.

    A női nem, természetéből adódóan, több szempontból is felsőbbrendű. A jelenlegi társadalomban megnyilvánuló tendenciák alapján, amelyek szerint a nő inkább visszafejlődik, és „gyengébb nemnek” számít, ez az állítás őrült merészségnek tűnhet. Ennek az általános véleménynek a kialakulásához vezető sok ok közül egy a nők debilizálódása a menstruáció miatt. A primitív, természetes életmódot élő népek soraiban egyáltalán nem merül fel a nők fizikai alsóbbrendűségének problémája. Az Andok indián asszonyai például képesek voltak ugyanolyan nehéz terheket cipelni, és ugyanolyan sokat dolgozni, mint a férfiak, sőt akár többet is – nehéz munka elvégzésére inkább nőket választottak, mivel ők ellenállóbbak, és nagyobb erőfeszítésre képesek.

A menstruáció  és az anyaság fizikai igénybevétele ellenére a nők tovább élnek, mint a férfiak, több özvegy nő él, mint férfi. A női szervezet sokkal tovább őrzi meg a fiatalságát, mint a férfiaké és a női test sokkal jobban ellenáll az időnek. A nők vitálisabbak és jobban bírják a hideget, mint a férfiak, nem fulladnak meg olyan könnyen ,ezért képesek nagy magasságokban is megélni, ahol ritkább a levegő oxigén-tartalma.

Bár létezik az a meggyőződés, hogy a férfiak agyának térfogata nagyobb, a női agy szerkezete finomabb és összetettebb szerveződésű, sőt súlyosabb is. Hiba lenne egy szervezet értelmi magasabbrendűségét az agy abszolút súlyára alapozni, mert ilyen alapon egy elefántnak, akinek óriási agya van, sokkal intelligensebbnek kéne lenni, mint egy férfinak.

    Gyermekkorban a nők értelmileg fejlettebbek a férfiaknál. A nőknek nagyobb a pajzsmirigyük, amely gyorsabb testi és értelmi fejlődést tesz lehetővé, mivel mindkét dolog a pajzsmirigy működésétől függ.  A becslések szerint a nők agya már a születés pillanatától kezdve négyszer gyorsabban fejlődik, mint a férfié – ez, többek között, a pajzsmirigy-hormon nagyobb mennyiségű termelődésének is köszönhető, amely serkenti az agysejtek differenciálódását. (Mellesleg, bizonyított az, hogy ennek a hormonnak a hiánya idiotizmust eredményez.) Ennek az az eredménye, hogy a lányok értelmi képességei hétévesen megfelelnek annak a szintnek, amelyet a fiúk csak 14 évesen érnek el – ez a fölény az oktatásban köztudott tény.

    A női agy gyors fejlődését nem csak lassítja a menstruáció megjelenése, de néhány évvel később teljesen leállítja, és ezáltal az értelmi képességek kifejlődését is gátolja. Tehát a férfiak agya, bár lassabban fejlődik, a fejlődés 30 éves korukig is eltart – ezért alakult ki az az elképzelés, hogy a férfiak értelmileg a nők felett állnak. Ez a felsőbbrendűség nem létezne, amennyiben a nők teljesen és véglegesen megszüntetnék a menstruációt, mint gátló tényezőt.

Az egyik oka annak,hogy a menstruáció  – az azt kísérő depresszív és neurotikus állapotokkal negatívan hat az agyra, az, hogy ilyenkor a szervezet rengeteg jódot veszít. A pajzsmirigy ilyenkor ugyanúgy megnagyobbodik, mint jódhiány esetében. A pajzsmirigynek a jódra egy tiroxin nevű hormon termeléséhez és kiválasztásához van szüksége, amely az agy normális fejlődéséért felelős (ez az oka annak, hogy az olyan területeken, ahol a talaj és a vizek kevés jódot tartalmaznak, és így nem teszik lehetővé a pajzsmirigy normális működését, gyakoribb a veleszületett gyengeelméjűség). A menstruáció alatt nem csak a jód, de a lecitin vesztesége is rendszeresen fellép. (A lecitin egy nélkülözhetetlen foszfortartalmú zsírvegyület, amely elengedhetetlen az agy, valamint az idegsejtek mielin burkának megfelelő táplálásához). A menstruáció idején szintén nagy mennyiségű kalciumot veszítünk, amely elem az idegrendszer stabilizálásában is fontos szerepet játszik. Ezeknek, és más, létfontosságú anyagoknak a vesztesége a magyarázata annak, hogy miért lassítja a menstruáció a női agy fejlődését, melynek kapacitása sokkal nagyobb lenne akkor ha  a menstruáció nem létezne. 
 

Dr.Kenneth S. Guthrie tanulmánya,amely a „Regenerálódás:Nők számára szükséges speciális módszerek” című könyvében került bemutatásra. 

„A menstruáció mindenesetre a nő gyengeségének fontos oka, melyet ha legalább sikerülne csökkenteni, akkor a nő egészséges lenne, nem is beszélve arról a boldogságról, amit ennek a valóban kielégítő egészségi állapotnak következtében érez.

Nyilvánvaló, hogy ha valaki túláradó vitalitás kifejlesztésére törekszik, és minden síkon fejlődni akar, akkor mindenekelőtt meg kell szüntetnie ezt a veszteséget.

Ez a helyzet a nő életében javítható, és javítani is kell.

Egyáltalán nem egy új  és ki nem próbált dologról van szó valamint nem pusztán személyes vélemény kérdése, mivel többezer nőnek sikerült már megállítani ennek a vitális fluidumnak az elvesztését. 

A havonta jelentkező betegség oka: Amennyiben fel akarjuk venni a harcot ezzel a havonta jelentkező gyenge egészségi állapottal, akkor ennek okaitól kell kiindulnunk, felmerül tehát a kérdés melyek ezek az okok?

Ha végignézzük bármely nő élettörténetét, senki sem tagadhatja, hogy a menstruáció megnyilvánulása és a szexuális élet között létezik némi összefüggés. A szexuális élet degradálódása, a szexuális impulzusok felfokozódása és a szeret hiánya, mely oly sokszor jellemz�