A vitalitás
A vitalitás misztériumai
Mit jelent egy nő számára, ha harmónikusan kiteljesíti fizikai testét
(beszámoló egyéni élettapasztalatok alapján)
Világéletemben vékony voltam, bevallom nem esett túl jól, ha csúfoltak érte az iskolában, de testem vékonyságát sosem tekintettem problémának. A családi szájhagyomány szerint sose szerettem nagyon enni, és komoly konfliktusba kerültem azokkal, akik így vagy úgy próbálták elmélyíteni a kapcsolatom a betevő falatokkal. Igaz életem első 15 évében eléggé beteges voltam; egyik betegség követte a másikat, de az orvosok szempontjából ez elfogadható volt: „…kicsit érzékenyebb, mint a többiek,…kicsit az immunitásával van baj,… allergiás”, (de igazából korosztályom más képviselőihez képest nem volt feltűnő különbség).
Aztán jött a sport (atlétika), mozgás; balett, ahol a magas de vékony alkat kifejezetten előny, akár születési adottság, nem is beszélve a manökenkedésről, új lehetőségek nyíltak előttem akár a showbusiness vagy a divatipar terén. Hát belekóstoltam ebbe, tele elvárásokkal, úgy gondoltam megtalálom azt, amit keresek. De valahogy nem volt az igazi, időközben a szám íze is kicsit keserű lett, ezért tovább kutattam. És éreztem, hogy előbb vagy utóbb valaminek történnie kell.
És akkor találkoztam a jógával, nagyszerű tapasztalatok, valami ami betölti azt az űrt, amit érzékeltem, például akár a színpad világában mozogva. Valami amit úgy érzel, hogy lényeges, ami tényleg szól valamiről, valami, ami igaz, őszinte, maga az élet, amibe megtalálom önmagam, valami amire azt mondom igen, ennek van értelme, ezért van értelme…ezt érezte a felnövekvő tinédzser… és a szerelem azóta is tart.
Jól ment a jóga, könnyű volt, bár a fizikai gyakorlatok az elején nem nagyon érdekeltek, a filozófiája lenyűgözött. Részt vettem számos jóga táborban, érzékeltem szószerint csodálatos állapotokat, találkoztam a szellemi irányítóval, aki helyettesíthetetlen nagyszerű jelenlétével a legelejétől kezdve szeretettel és türelemmel vezetett és támogatott. Szárnyaltam, haladtam és egyre jobban elmélyedtem benne. Aztán egy adott ponton a szellemi irányítom azt mondta, hogy „Nem” – bizonyos kifejeztetten nők számára szánt okkult információk megismeréséről volt szó – nem, amíg nem vitalizálódsz”. Egyből felháborodtam: „Micsoda? Hogy én nem tudhatom? Hát nem vagyok nő?” Kétségbeestem és nem igazán értettem.
Persze már az elejétől mondta nekem, hogy a harmónikus alkatomat erősítsem meg: „Mintha az egész testfelületed kicsit mindenütt nagyobbá válna, akár kiválaszthatnál egy neked tetsző modell képét is”. Nem értettem és igazán meg sem hallottam, egyszerűen nem tartottam lényegesnek, a legelső visszautasításig.
Ezután jött a küzdelem, komolyan elkezdtem gyakorolni, elsősorban jóga ászanákat (testhelyzeteket) és légzőgyakorlatokat, bizonyos meghatározott erőközpontokra, valamint folyamatosan használtam gyógynövényeket (a megfelelő módon porrá őrölve, nyelv alatt, hogy bizonyos betegségeim elmúljanak). Egyből érezhetők voltak a változások, persze olyanok is, amelyekre egyáltalán nem számítottam. Például sokkal humorosabb lettem, mint voltam, jókedélyűbb, jókat nevettem, akár egyedül is, sokkal jobban meg tudtam nyilvánulni mások előtt, kevésbé voltam félénk, már nem számított annyira mások véleménye, több erőt éreztem magamban, sokkal egészségesebb lettem. És a csúcsmegvalósítás – a vékony alkat ellenére, annak ellenére, hogy sosem voltam hízásra hajlamos és az évekig tartó értelmi, akár kívülről jövő „nagyon jó alkatod van”, kondicionálás ellenére egyszer csak megjelent néhány plusz kiló rajtam. A szellemi vezetőm azonnal gratulált és ismét megnyíltak a kapuk előttem. Bár ez az eredmény csak az első lépést jelentette az úton.
Az igazi áttörés
A gyakorlást folytattam és kívántam azt, hogy vitálisabb legyek, bár még csak sejtettem, hogy mi is lehet az az állapot, de bíztam a szellemi vezetőmben, hogy tudja mi az, ami a legjobb számomra. Folyamatosan elképzeltem azt, hogy erős, életerős vagyok. De az első, lényeges áttörést a szerelem hozta. Szerelmes lettem. Nagyon. Nem először és nem is utoljára, de intenzíven. Szerettem, imádtam, kívántam és mindenemet odaadtam volna. A szerelmem születésétől fogva nagyon életerős volt, tele vitalitással, a zodiákus konstellációja szerint is erőteljesen képviselte ezt a típusú energiát. Persze nekem nem ez számított, de érezni kezdtem magamban ezt az erőt. Valami új ébredt bennem, új állapot; új magatartást, újfajta életmódot tanultam. Habár a nagy fizikai távolság miatt az együttléteink behatároltak voltak, a szeretet kapcsolatot épített köztünk. A szerelmi együttléteink gyümölcsét mindig felajánlottuk, gyakoroltuk az átlényegítést és a tökéletes szexuális kontinenciát (magmegtartó szerelmi együttlétet), és láss csodát kb. 2 hónap alatt kb. 15 kg-mal gazdagodott a testem. Amit igazából csak abból vettem észre, hogy hirtelen minden ruhadarab szűk lett számomra. Megértettem a szeretet erejét.
Hogy milyen állapotok ébredtek bennem? Leírhatatlan. Mintha egy más világba kerültem volna. Boldogság, öröm és gyönyör, amit szinte bármelyik élethelyzetbe képes vagy érzékelni, akár csak úgy, ok nélkül is. Éreztem, hogy ezek az nagyon jótékony, kellemes állapotokat fenn tudom tartani akár nehezebb, fárasztó életkörülmények között is, melyek egyszerűen már nem hatnak rám; van egy jó állapot, amit stabilan fenn tudsz tartani, és nem annyira befolyásolnak más körülmények. Egy leírhatatlan biztonságérzet, amelynek ismét nincs semmilyen materiális oka, és amely a boldogság forrása. Érzékeltem nőiességem kivirágzását és új dimenziók nyíltak az erotikus átélések terén is. Egyszerűen páratlan volt.
Kedvesem megtanított arra is, hogy foglakozzak az evéssel, és gondot fordítsak rá, azóta végtelen étvágy ébredt bennem.
A kapcsolat persze nem volt probléma mentes, rövid időn belül nehéz és hosszú megpróbáltatás következett, és a szerelem megmutatta nekem az érzések érmének másik oldalát is, de a szeretet megmaradt a szívben és mindaz az életerő is, ami a mai napig nagyon sokat segít. Köszönöm Sívának, a bölcsességgel teli vezetést és a kegyelmet. Köszönöm a szeretetet, amit érezhetek.
És tudom, hogy ez még mindig csak a kezdet, azon az úton, amely során felébresztem magamban az élet erejét…hát várom a következő lépést!
10. éve jógázó lány