Add Istennek az első helyet az életedben

Írta: Gregorian Bivolaru 

     Mindenben, amit teszünk és ami fontos, mindig Istennek kellene adnunk az első  helyet. Ha nem Istent tesszük első helyre szinte mindig, saját létezésünk lényegi helyére, elveszítjük annak lehetőségét, hogy állandóan érezzük jelenlétét, más szóval: nem lesz meg többé az a lehetőségünk, hogy élvezzük mindenütt-jelenvalóságát. Így lemondunk arról is, hogy segítségét szakadatlanul igénybe vegyük, azaz örüljünk mindenhatóságának és élvezzük azt. Ugyanakkor elveszítjük azt a lehetőséget is, hogy az Atyaisten vezessen és inspiráljon bennünket mindenben, amire nagy szükségünk van, magunk számára, vagy azért, hogy másokat segítsünk. Ha nem Istent tesszük szinte mindig az első helyre saját létünkben, akkor nem használjuk ki mindenttudását sem, amely számunkra kétségkívül teremtő, abszolút új és zseniális megoldásokat kínál, amelyek nemcsak önmagunknak, de másoknak is hatékonyan segítségére lehetnek. Végkövetkeztetésképpen azt mondhatjuk, hogy ha nem Istent helyezzük első helyre az életünkben, segítsége nem áll rendelkezésünkre azokban a nehéz helyzetekben, amikor a megoldáshoz bölcsességre és isteni inspirációra, vagy az Ő titokzatos vezetésére lenne sükségünk.

     Kérj és adatik!

 

     Szintén lényeges, hogy az ember az Atyaistenhez fűződő titokzatos és leírhatatlan viszonyában folytonosan alkalmazza azt az alapvető isteni törvényt, amelyet Jézus Krisztus rendkívül pontosan megfogalmazott: „Kérj az Atyaistentől mindig alázattal és hittel telve, és Ő mindent megad neked, ami jó. Keress Isten segítségével mindent, amit fel szeretnél fedezni, és biztos lehetsz benne, hogy meg is találod. Kopogj reménnyel és bizakodással telve a megismerés titokzatos ‚kapuin‘, és azok feltárulnak előtted, és felfedezed az igazságot, vagy bizonyos titkokat, melyek számodra megnyilvánulnak.“ 

     Ha a lehető legmélyebben megérti az ebben az isteni törvényben kifejezett alapvető igazságot, és azt folytonosan átülteti a gyakorlatba, ez óriási segítséget jelent annak az emberi lénynek a számára, aki kellően hisz benne, hogy e törvényt a hasznára fordíthatja. Ezért lényeges, hogy az emberi lény kérjen és alázattal, tisztelettel és Isten iránti szeretettel cselekedjék. Ha így jár el, az ezt az alapvető törvényt alkalmazó emberi lény egyúttal gyorsan felfedezi Isten mindenhatóságát.

     A szinkronicitás a titokzatos isteni mindenütt-jelenvalóság kifejeződése

 

     Ha az ember telve van alázattal és az isteni gyermekre jellemző  tisztaságot és erős hitet nyilvánít meg, kérheti Istent, hogy vezesse őt és bizonyos üzenetek vagy jelek (pl. a Ji King 64 hexagramja) segítségével inspirálja. Ilyen módon eljárva, mindent, ami abban a pillanatban felmerül, amikor gondolatban feltesz magának egy kérdést, világosan és határozottan képes interpretálni. Minden, ami ilyenkor megjelenik, szükségszerűség és nem véletlen. 

     Így az ember megkaphat bizonyos jeleket, vagy azt a vezetést, ami szükséges számára, és amelyeket Isten előrelátásából fakadóan közöl vele. Ennek az itt kinyilvánított aspektusnak a helyes megértéséhez ezt összefüggésbe kell hozni a szinkronicitás titokzatos elvével, amely nem más, mint Isten permanens mindenütt-jelenvalósága és mindenhatósága lehengerlő misztériumának egy, a mi emberi megértőképességünk számára is hozzáférhető kifejeződése. Mielőtt elfogadnánk Isten eme vezetését, nagyon fontos, hogy az illető tett gyümölcseit felajánljuk az Atyaistennek, ugyanakkor szükséges, hogy elvégezzünk három áldást arra a térre irányítva, amelyben az adott tettet véghez kívánjuk vinni. 
 

     Az Atyaisten képmására teremtettünk

 

     Amint a Genezisben áll, az Atyaisten az embert egyszerre férfinak és nőnek teremtette. Más szóval az ember, potenciális állapotában isteni, androgyn lény, amit magában fel kellene ébresztenie és tudatosítania kellene. Szintén a Genezis nyilatkoztatja ki, hogy a valóságban az ember az Isten képmására teremtetett. Ez azt mutatja, hogy minden ember valódi mikrokozmosz, amely sui generis nem egyéb, mint a teljes makrokozmosz miniatűr másolata. Következésképp minden egyes ember lénye a makrokozmosz egészének pontos reprodukciója. A távolkeleti bölcsesség a következő mondással fejezi ki ezt az alapvető igazságot: „Az, ami itt, az ember lényében (titokzatos mikrokozmoszában) benne van, egyidejűleg megtalálható mindenütt (a makrokozmosz egészében, amely a valóságban Isten titokzatos teste). Az, ami az ember lényében (mikrokozmoszában) nem található meg, sehol másutt sem létezik (a makrokozmoszban).“

     Ez a kinyilatkoztatás megmutatja, hogy minden emberi lény valójában Isten nagy egész megnyilvánulásának alkotórésze. Más szóval: minden emberi lény mikrokozmosza tartalmazza és önmagában tükrözi az egészet, a teljes makrokozmoszt, titokzatos, ugyanakkor analóg módon. Ebben egy alapvető spirituális igazság nyilvánul meg: az egész minden egyes részében visszatükröződik, és minden rész (másként fogalmazva, minden emberi lény mikrokozmosza) tökéletes módon betagozódik a nagy egészbe (a makrokozmoszba, ill. Isten megnyilvánulásának egészébe). 

     Következésképp azt mondhatjuk, hogy minden alkotórész mindig és szakadatlanul integrált a nagy egészbe, az egész pedig minden részben reflektálódik és benne van. Végkövetkeztetésképp állítható, hogy minden rész úgy létezik, hogy az egészbe tagozódik, és az egész úgy létezik, hogy minden részében integrált és visszatükrözött. Ez a lényegi igazság kinyilvánítja számunkra, hogy tulajdonképpen az egész makrokozmosz egyetlen óriási hologram, az emberi lények mikrokozmosza pedig egy-egy parányi hologram, melyek valójában a gigantikus hologram alkotórészei. Ezt a titokzatos aspektust a tantrikus bölcsesség évezredek óta ismeri. Jógaiskolánk spirituális kinyilatkoztatásainak keretében ezt az igazságot okkult hologram-elvnek nevezzük.

     Minden rezonanciában áll

 

     E kinyilatkoztatások fényében azt mondhatjuk, hogy minden egyes emberi lény (amely a gigantikus egész alkotórésze), egy-egy parányi hologram, amely állandó jelleggel az egész óriási hologramba, más szóval az Atyaisten teremtésének makrokozmoszába tagozódik. Ez a titokzatos aspektus folyamatosan kapcsolatban áll a rezonancia okkult törvényével, amely kimondja, hogy Isten megnyilvánulása egészének alapvető valóságában abszolút minden folytonos rezonanciában van. Isten egész teremtése a rezonancia-jelenségek sokaságán alapszik. Számtalan különböző rezgési frekvencia létezik, amelyek a legkülönfélébb rezonancia-jelenségekhez vezetnek, amennyiben az ezekhez szükséges feltételek teljesülnek. A rezonancia okkult törvénye és az okkult hologram-elv tökéletes kiegészítői a kvantumfizikának és ezzel együtt egy olyan bázist képeznek, amely lehetővé teszi egy magasabbrendű vallás megjelenését a 21. században, amelynek révén az ember nagy lépéseket tesz majd Isten közvetlen, direkt, magasabb megismerésének útján. Így felvirágzik egy spirituális tudomány, amely tökéletes kiegészítője lesz a vallásnak, ezzel tudomány és vallás kölcsönösen támogatják majd egymást. A 21. század új vallása a rezonancia okkult törvényének, az okkult hologram-elvnek, valamint a kvantumfizikának a segítségével a spirituális tudomány vallása lesz. A spirituális megismerést, amely ilyen módon megjelenik, a tudomány segítségével lehet majd próbára tenni és megszilárdítani. Ez hatalmas ugrást tesz lehetővé az önmegismerés és az isteni lényeg kinyilatkozása felé, amely minden emberi lényben jelen van. 
 
 

     A jóga gyakorlatában a rezonancia-folyamatokat fókuszált figyelemmel erősítjük fel

 

     E kinyilatkoztatások fényében érthetővé válik, hogy amikor az ember például egy bizonyos testtartást (ászanát) felvesz, a valóságban lényének hologramját meghatározott módon (a fizikai, pszichikai és mentális tartásnak köszönhetően) összekapcsolja az univerzum gigantikus hologramjával (amelyben az ember folyamatosan benne létezik, akkor is, ha saját tudatlansága miatt ennek nincs tudatában). Ilyen módon az ember azonnal hozzáfér bizonyos szubtilis információkhoz, ami ahhoz vezet, hogy saját lényében bizonyos egyértelmű és jól definiálható képességek jelennek meg. Ez a folyamat a lény mikrokozmoszában fellépő okkult rezonanciának köszönhetően villámgyorsan kiváltódik. Az azonnali bevillanáshoz lényeges azonban a szilárd és állandóan fókuszált figyelem.

     A csodák a hit révén valósággá  válnak

 

     Az Atyaistenbe vetett szilárd hit a valóságban erős rezonanciát jelent, amely sok csodát tehet lehetővé. Ebben az összefüggésben mondja Jézus Krisztus: „Bizony mondom néktek: ha akkora hitetek volna, mint egy mustármag, és azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innen oda! – odamenne, és semmi sem volna nektek lehetetlen. Mindent, amit imáitokban kértek és amiben szilárdan hisztek és ami Isten előtt kedves és jó, mindazt megkapjátok.“