Ászanák gyakorlása

1. FEJENÁLLÁS

Hosszú ideje gyakorolom a Shirsászaná-t (fejállást), minden nap 30 percig. Az élmény, amiről írni szeretnék, szinte az elejétől megjelent időszakosan, és egyre intenzívebbé vált az idők során, egyre átfogóbbá és teljesebbé.Egy nap a fejállás gyakorlása közben, pár perc után az az érdekes megélés töltött el, hogy feloldódom a fejtetőm szintjén. Ez a fokozatos, de ugyanakkor ütemes folyamat oda vezetett, hogy a testérzés kezdett az élmény fokozódásával eltűnni, és tudatom valahol a fejtető tájékán kezdett öszpontosulni, egyszerre egy pontban és ugyanakkor feloldódvan abban a gömbszerű térben, aminek akkor magamat éreztem.Ez az élmény alapja volt egy erőteljes szublimációs folyamatnak, ami azt az érzetet keltette, hogy mérhetetlen nagy sebességgel száguldok felfelé, és ugyanakkor terjedek ki a tér minden irányába. Néha ez a felfelé-száguldás társult egyfajta zuhanás érzéssel, ami paradox módon egyszerre jelentkezett. Nehéz szavakot találnom, hogy valamennyire leírjam az érzést, de olyasmi volt, mintha egyszerre terjednék ki minden irányba a végtelen felé, és ugyanakkor öszpontosulnék a végtelen “központjába”.Ez a dinamikus élmény fokozatosan átalakult egy mindent átfogó kiterjedésbe, melyben ugyanakkor voltam mindenhol és sehol, melyben a puszta lét volt maga az örökkévaló, mindent átölelő isteni boldogság.A gyakorlat végeztével az élmény élessége tompult, de nem a jelenléte, mely több héten át a “háttárben” létezett, onnan befolyásolva minden megélésemet.11 éve jógázó Anonimusz férfi

2. KOBRATARTÁS

Bhujangasana

 Már több, mint egy éve hosszabb ideig (45 percig) rendszeresen kitartom a bhujangaszanát. Így történt, hogy felismertem, hogy minden ászanának vannak rejtett, a joga jegyzetekben nem feltüntetett hatásai, melyeket a hosszabb idejű kitartással tárhatunk fel.

Egy alkalommal, amikor kellemesen belemélyedtem a bhujangasana által létrehozott varázslatos erőszférába, fellépett egy állapot: a szvadisztana és anahata csakra egyidejű, erőteljes dinamizálódása. Ebben valami különleges párhuzamot véltem felfedezni. Azt éreztem, eggyé váltam az anyatermészettel, az anyafölddel. Az anyaföld, amely egyidejűleg teremtő, mint ahogyan az anya méhében megfogan a gyermek (a szvadisztana csakra szintjén), és ugyanakkor tápláló jellegű, amely a női testben a szív szintjéhez, az anahata csakrához, illetve a mellhez kapcsolódik.

Ezen csodálatos megélés azt mutatja számomra, mennyi misztérium is rejtőzik a mi világunkban, melyek arra várnak, hogy feltárjuk őket (a Mi Atyánk kegyelme által).

 Halak lány, 8-ad éves szegedi jogini